Dadlife: a sport menővé tesz

Lustaság fél egészség – mondják. Én viszont az egészet választottam.

Még tavaly eldöntöttem, hogy apukaként jobban oda fogok figyelni az egészségemre: eljárok sportolni, normális kajákat eszem. Ennek első lépéseként 96 kilóról letornáztam magam 88-ra, majd január elején életemben először elmentem egy edzőterembe is. Több mint egy hónapja járok funkcionális edzésre itt Kecsón, nagyon kemény a cucc, de minden szempontból megéri.

Ha persze most azt írnám, hogy megváltozott az életem, az egy óriási klisének tűnne, hiszen még jóformán semmi eredménye sincs az edzésnek. Mégis már most borzasztó nagy erővel hat rám. Hiszen gondoljatok csak bele, hogy milyen az, amikor a gyereketek azt éli meg, hogy apa nem tud labdázni, mert futás közben vastüdőért könyörög. Vagy abba, hogy milyen példát mutattok azzal, ha esténként feltépitek a hűtőajtót és kiesztek mindent belőle? Ugye, hogy ugye…

Emellett a sportolásotok a gyerkőc egészségtudatosságát is fejleszti, hiszen ha azt látja, hogy a szülei odafigyelnek magukra, netán hetente többször eljárnak edzeni, illetve szeretnek mozogni, akkor ő ezt veszi majd természetesnek, ez lesz számára a menő. És ezt adja majd tovább a saját gyermekének. Bónusz: a testmozgást tudjátok együtt is űzni (persze normális keretek között, nem úgy, hogy egy ostorral csapkodod a gyerek hátát, amiért nem fut elég gyorsan és nem tartja a feje fölött a 120 kilós tárcsát közben), így sokkal mélyebb és kiegyensúlyozottabb kapcsolatot teremthetsz a gyermekeddel. Ez utóbbi pedig nagyon fontos szempont apukaként.

Egy szó, mint száz: minden kezdő, amatőr és profi apukának érdemes elgondolkodnia azon, hogy milyen utat választ. Mert bár lehet, hogy elsőre iszonyat melósnak tűnik beépíteni a sportot az életünkbe, az erre irányuló „munka” biztosan megtérül majd.

S hogy milyen is együtt sportolni otthon? Íme egy kis kedvcsináló: